Bioserv

A bioszféra rezervátumok újjáalakításának háttere

 

A bioszféra rezervátumokat az UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) programja keretében hozták létre az 1970-es években. Ezek főként olyan természeti területek voltak, amelyekben a biológiai, ökológiai kutatás volt a fő cél. Magyarországon és Ausztriában is kijelölték a bioszféra rezervátumok hálózatát. Hazánkban és világszerte ezek többnyire természetvédelmi oltalom alatt álló területek voltak, ahol mindenképpen folyt természetvédelmet célzó kezelés és kutatás. Így a bioszféra rezervátum státusz tartalmilag némiképp kiüresedett. Ezen közben azonban új problémák is felmerültek a védelmi és a fejlesztési érdekek ellentéte miatt, főként az olyan lakott tájakon, ahol az emberi tevékenység évszázadokon át hozzájárult a természeti értékek fennmaradásához.

Az 1990-években ezért megalkottak egy új koncepciót, a Sevilla Stratégiát, amely a különböző érdekek mentén szétszakadt térségi szereplőket és tevékenységeket próbálja harmonizálni. Arra törekszik, hogy összekapcsolja a természetvédelmi, a kulturális örökségvédelmi és a különböző gazdasági és fejlesztési célokat. Az egymást gyengítő verseny és konfliktushelyzetek helyett a kooperációra épít. Nem rövid távú haszonnal kecsegtet, hanem hosszú távú kiegyensúlyozott fejlődés lehetőségét kínálja.  Arra tanít, hogy hogyan lehet egy természetközeli tájon úgy élni, gazdálkodni, hogy jólétet is és a természet- tájmegőrzést is biztosítsuk vele. Win-win helyzetre és konfliktuskezelésre törekszik. Jövőt épít – elvet olyan magvakat, amiknek a gyümölcsét később tudjuk ugyan learatni, de a vetés akkor sem megkerülhető. Az erdőt és a szőlőt is el kell előbb telepíteni, hogy fa és bor legyen. Ez is egy ilyen beruházás. Társadalmi beruházás – erre is mind nagyobb szükség van.

A rendszerváltás óta főleg gazdasági beruházásokban gondolkodtunk és kevesebb történt társadalmi téren, a közösségi szemléletformálás, a kommunikáció, az együttműködés segítése terén.  Itt is magokat kell ültetnünk, mert enélkül nem lesz eredmény. Alapvetők az alábbiak:

  • kommunikáció, kapcsolatteremtés a közös célok, az érdekegyezések feltárására a konfliktusok feloldására a különböző érdekek között,
  • partnerség, együttműködés a célok elérése és a konfliktusok feloldása érdekében, hiszen bármely formájú és erősségű szövetségben nagyobb az alulról jövő érdekérvényesítő képesség, mint egyedileg.

 

A Sevilla Stratégia elveit megvalósító bioszféra rezervátumok, új megnevezésükben bioszféra parkok ujjáalakítását segíti az Osztrák Tudományos Akadémia által támogatott kutatási projekt a BIOSERV.  A projekt a Fertő tájban határon átnyúló bioszféra park létrehozásának feltételeit vizsgálja, különös hangsúlyt helyezve a tájfunkciókra, az egyes térségek által az emberek számára nyújtott javakra és szolgáltatásokra és ezek fenntartására, harmonizációjára. Universität Wien (Bécsi Egyetem) koordinálásával a BOKU (Bécsi Élettudományi Egyetem) és a Nyugat-Magyarországi Egyetem közreműködésével zajlik.

 

Bővebb információ a projekt hivatalos honlapján található.

 

Tájtudományi és Vidékfejlesztési Intézeti Tanszék